A Jobbik valamit rondán benézett vasárnap megint. Kimenni, zsidózni - ó azok biztosan nem ők voltak! - egy demonstráción, ami a kirekesztés (nem "csak" a zsidók védelméről szólt) ellen szól, pláne akkor, ha parlamenti botrányos megnyilatkozás miatt már ők is magyarázkodásra szorultak korábban, majd a magyarázkodást is magyarázni kezdték, meglehetősen szerencsétlen dolog. A radikalizmus extrém formáit elutasító szalon efeket és a fülig érő szájjal gázkamrákról fantáziáló szörnyeket is könnyen összezavarhatják, pedig úgy látszik mindkét csoporttól szeretnének szavazókat 2014-ben. (Nem, biztosan vannak nem radikális jobbikosok is, bár én még nem nagyon találkoztam ilyennel, ha olvasóink között van ilyen, kérjük, írja meg, hogy ő pontosan mit várna pártjától! Olvasói levélben lehozzuk!) Vélemény
A Jobbik esetében egyre jobban látszik, hogy szakmailag nem elég felkészült, valós tartalom nélküli létüket (bár tudni se szeretném, milyen lenne, ha lenne az ő értelmezésükben valós szakmai tartalom), egyetlen módon tudják igazolni, ha az indulat, a gyűlölet erősebb az észérveknél. Ami pedig kiábrándító, hogy bizony-bizony van egy erős politikai vákuum és társadalmi űr, ami teret csinált számukra és amiért a "nagy" pártok eddigi érdemi munkavégzésének hiánya a felelős.
A Jobbikban vélhetően úgy érezték, eljött az ideje, hogy felmérjék, meddig mehetnek el. Én pedig úgy gondolom, hogy rég eljött az ideje, hogy a magyar társadalom kezdjen valamit az ilyen jelenségekkel. A botrányos közönnyel. A radikalizmus minden formájával, a kiirtós, elpusztítós állatság helyett valós problémákra és valós megoldásokra koncentráljon. Ideje, hogy ne működhessen úgy a világ, hogy elég acsarkodni, gyűlölködni valaki ellen, megnevezni egy látható vagy láthatatlan "ellenséget", ez már elég ahhoz, hogy felvehesd a kis parlamenti fizetésedet.
Az, hogy Képviselő "úr" zsidó összeírásról beszélt, már önmagában megbocsáthatatlan bűn. De nemcsak ez megbocsáthatatlan bűn, hanem az is az lenne, tegye bármelyik, ha cigányozna, ha magyarozna, tótozna vagy bármilyen egyéb kisebbségi vagy többségi közösség tagjaival kapcsolatban általánosítana, velük kapcsolatban utalgatna. Tudjuk sajnos, hogy ebben a kontextusban mit jelent az összeírás egy kisebbség számára.
De félreértesz, nem azt mondom, hogy például a roma integrációval nincsenek gondok, nyilván vannak problémák, melyeknek meg kell találni az okát, megkeresni a megoldásukhoz vezető utat, de a megoldása soha nem lehet a gyűlölet vagy a kirekesztés és nem is a problémák elhallgatása, letagadása, hanem a közös munka, a párbeszéd, a közös akarás.
Remek, hogy tegnap több parlamenti párt vagy leendő párt képviselője beszélt, hogy olyan embereket hozott össze akaratán kívül Gy. képviselő "úr", akik egymás ellenfelei. De még jobb lenne, ha a kirekesztés elleni harc nem "csak" papíron és szavazat maximalizálás céljából történne.
A jól működő társadalmak alapja mindig a társadalmi együttműködés, nem pedig a kirekesztés, a gyűlölet. Szomorú kíváncsisággal várom, hogy egyszer nálunk is így lesz-e? Más út nincs, pontosabban van, de az a pusztulásba vezet.
Ha hozzánk és Yoda mesterhez hasonlóan te is úgy érzed, hogy komoly zavar van itthon az Erőben, hogy ideje lenne, ha végre rólunk, egyszerű polgárokról is szólna ez az ország, ha bontás helyett építkezés kezdődne, akkor csatlakozz hozzánk a fészbukon! Klikk: az amerikai fiú a fészbukon
Ha tetszett a bejegyzés, megköszönjük, ha ajánlod ismerőseidnek!
Fontos: Ha van valami, amit szívesen megosztanátok velünk, akkor azt elküldhetitek erre a címre: azamerikaifiu@gmail.com
Mi is ez Az amerikai fiú? Néhány kölyök története a '80-as évekből folytatásokban... Szóval nindzsák és dobócsillagok, cowboyok és igazi western, úttörők, bicajok, krinolin és irodalom, némi mágikus realizmus meg egy kondér málnaszörp (klikk)... Az egykori szocreál, vöröscsillagos vidéki Magyarország. Meg persze vélemények és álhírek, időnként.