Az amerikai fiú

Ahhoz, hogy bármilyen szerveződés súllyal lehessen jelen a magyar politikában, ne adj' Isten, ez a súly még arra is elegendő legyen, hogy változásokat indítson el, bizony kevés a rendszer hibáinak felismerése és néhány lelkes programszervező. Koncepció, közös akarat nélkül az ilyesmi biztosan nem fog menni. VÉLEMÉNY

Sokszor megtapasztalt igazság,  hogy a múltban elkövetett hibák arra jók, hogy tanuljunk belőlük, hogy később ne kövessük el ugyanazokat még egyszer, azonban sajnos az is sokszor megtapasztalt dolog, hogy sokkal kényelmesebb dolog lehet, pláne a pillanatnyi érdekeket nézve, ha simán elsumákolja a múlttal való szembenézést az ember, "a párt", a nemzet. Pedig kétségtelen, hogy a múlt kérdéseinek hiteles tisztázása nélkül nem lehet közösen jövőt építeni, mégis újra és újra megtapasztaljuk a saját bőrünkön, hogy az ilyesfajta önvizsgálat, az egykori cselekedetek felvállalása nem mindenkinek érdeke. Sőt, úgy tűnik, hogy nagyjából egyik több ciklus óta a parlamentben ülő pártnak sem. VÉLEMÉNY

Idén hatvankettedik alkalommal adták át a József Attila-díjat, ami hosszú ideje a legrangosabb állami irodalmi díjnak számít itthon. Szakmai értékét korábban leginkább az adta, hogy, bár állami díj, a díjazottak személyéről nem politikai funkcionáriusok, hanem szakmai szervezetek képviselői döntöttek, konszenzussal a rendszerváltást követően. De mi a helyzet ma, 2012-ben? A díj lassanként sajnos szimpla eszközzé silányul, ami jól jöhet, ha a haverokat is jutalmazni kell. Szőcsék az idén is kitettek magukért.  VÉLEMÉNY

A FIDESZ januárban közösségi élményt kínált, összejött neki. Hogy mennyien jöttek vagy nem jöttek valóban önként és örömmel hazát menteni és mennyi buszt és narancsos statisztát, pláne mennyi pénzből rendeltek meg az első körben, azt nem tudom és nem is témája a posztnak, az azonban tény, hogy az első, valóban kitűnően szervezett akció (jó lett volna, ha másba is annyi energiát fektetnek, mint amennyit a "nem is mi szerveztük, hanem hazájukat szerető civilek tapsolnak nekünk projektbe") idején jóval kevésbé volt problémás a mozgósítás, mint amilyen most lehet. Hogy mért? Annak bizony több oka is van. Lássuk sorban őket! VÉLEMÉNY

A címben azt írtam, hogy tömegpusztításra is alkalmas, de igazából kizárólag arra jó. Borzalmas, rettenetes, életidegen, ami akkor is rossz, ha valaki komolyan csinálja, de paródiát parodizálni, na, az már tényleg durva. Blogunk Az Univerzum Legrosszabb (irodalmi) Reklámspotja Díjat ezennel a Momentán egyébként (kiváló csapatának) és az ihlető Grecsó Krisztiánnak ítéli oda. A döntés könnyen ment, mivel miután megnéztük, mindenki a fejét verte az asztallapba, illetve addig kapartuk a falat a kíntól, amíg egybe nem sikerült nyitnunk az egész kilencedik emeletet panell-rezidenciánkon. Ettől a filmtől nem nevet az ember, inkább elszomorodik. Nem vicces, sőt, kifejezetten tragikus. VÉLEMÉNY

FIDESZ? Ahány nap, annyi szerep, avagy egykori ígéretek és napjaink valósága...

Immár négy éve, hogy a hőst játszva a nép élére állt a FIDESZ (egyik zsebében a KDNP-vel), hogy harcoljon a Sátántól eredő vizitdíj, a kórházi napidíj és a felsőoktatásban tanulók, kétségtelenül hasonló gyökerű tandíja ellen. Hogy elgáncsolja, földre tiporja az ördögi MSZP-SZDSZ páros nemzetpusztító, gyermekeink jövőjét ellehetetlenítő törekvéseit. A hős harcosok időt, energiát, pénzt nem sajnálva már 2007. őszétől kampányoltak, élükön a vidéket is bejáró Tarlós Istvánnal, de a finishben Orbán Viktor is csatlakozott a szabadságharcosokhoz.  VÉLEMÉNY

Az ember alapból azt remélné, hogy amikor valaki valamit elcsesz, akkor 1. azt elismeri, 2. vállalja a felelősséget. Az ember ismerve a magyar valóságot, amikor azt látja, hallja, hogy valaki valamit elcsesz "feljebb", akkor rögtön tudja, hogy 1. nagy valószínűséggel semmi következménye nem lesz a dolognak, 2. jót röhögnek, letagadnak mindent, majd minden megy tovább az összekacsintások jól bejáratott mechanizmusának megfelelően.

VÉLEMÉNY

Kertész Ákosból nehéz hőst csinálni. Nehéz úgy búcsút intenie, hogy komolyan el tudjam hinni, a Kossuth-díjas író, csak jót akart, ő maga pedig csak áldozat. Kertész Ákos ügyesen gyújtott újabb tüzeket (ahelyett, hogy oltani próbált volna), sikeresen mutatta meg, hogyan lehet kirekeszteni, a gyűlölködést a baloldali értékekre hazug módon hivatkozva szítani. Ő elmegy, ennyi volt. Aki valóban baloldali értékeket vallva (ezeknek szerintem nagyjából semmi köze a pártokhoz és az azok holdudvarához tartozó személyzethez) marad, az meg magyarázkodhat, igazából nem erről szól ez az egész, a "nagyok" hamis képet mutatnak. VÉLEMÉNY 

Mitől értékesebb egy egyház által végzett munka egy mezei civil, Istenre nem fókuszáló, tevékenységébe vallást nem belekeverő szervezet munkájánál? A hit, valamilyen istenkép különbbé, jobbá, támogatandóbbá teszi az egyiket a másiknál? Az egyenjogúságot féltők ezekre a kérdésekre idáig nem keresték a választ. Pedig ideje lenne.  VÉLEMÉNY

Aki sokat küzd a vágyott hatalom megszerzéséért, az idővel rettegni kezd, hogy jön majd egy hasonló személy, aki megpróbálja letaszítani a trónjáról. Ha ez a félelem a józan logika határain belül marad, akkor nem több állandó készenlétnél, ha eltávolodik a racionalitástól, akkor már üldözési mániáról beszélhetünk. A paranoid személynek pedig nem szükségesek tények, mindig és mindenkiben meglátja az ellenséget, mindenhol és minden mögött összeesküvőket gyanít. Isten hozott Magyarországon! VÉLEMÉNY