Kertész Ákosból nehéz hőst csinálni. Nehéz úgy búcsút intenie, hogy komolyan el tudjam hinni, a Kossuth-díjas író, csak jót akart, ő maga pedig csak áldozat. Kertész Ákos ügyesen gyújtott újabb tüzeket (ahelyett, hogy oltani próbált volna), sikeresen mutatta meg, hogyan lehet kirekeszteni, a gyűlölködést a baloldali értékekre hazug módon hivatkozva szítani. Ő elmegy, ennyi volt. Aki valóban baloldali értékeket vallva (ezeknek szerintem nagyjából semmi köze a pártokhoz és az azok holdudvarához tartozó személyzethez) marad, az meg magyarázkodhat, igazából nem erről szól ez az egész, a "nagyok" hamis képet mutatnak. VÉLEMÉNY
"Kertész Ákos író február 29-én Kanadába távozott, és ott menekültstátuszt kért – áll a 80 éves Kossuth-díjas író sajtóirodájának közleményében. Emigrációjának oka, hogy az Amerikai Népszavában tavaly megjelent publicisztikája miatt hecckampány és üldözés folyt ellene."
"Kertész Ákos Magyarországon azután lehetetlenült el, hogy az Amerikai Népszavában megjelent cikke miatt „politikai hecckampány és üldözés" folyt ellene, szélsőjobboldaliak részéről pedig nemcsak verbális támadások, hanem fizikai fenyegetés és tettlegesség is érte, számolt be szombaton a külföldön bejegyzett Amerikai Népszava."
Személy szerint két dolog jut erről az eszembe, az egyik, hogy épp ésszel nincs elfogadható magyarázat arra a szövegre, amit Kertész 2011-ben leírt. Lehet átszellemült arccal mantrázni, hogy a haza és a nép iránt érzett féltő szeretete adott korbácsot a kezébe (bla-bla), de tökéletesen felesleges minden magyarázat, ha szavait politikai beállítottságtól függetlenül (majdnem) mindenki gyűlölködőnek, kirekesztőnek, bántónak és megalázónak érezte. Ha Kertész kollektív bűnösséget emleget, nincs az a féltés, nincs az a szeretet, ami ilyen szavakat legalizálna. Emellett pedig, ahogy semennyire nem tudom elfogadni a jobboldalon megjelenő kirekesztést, a szélsőjobb rasszizmusát, azt még kevésbé, ha valaki a szabadságra hivatkozva, a liberalizmus nevében (aminek persze csak retorikai szinten van köze a liberalizmushoz) gyűlölködik.
"A magyar genetikusan alattvaló. József Attila talált mentséget: „ezer éve magával kötve, mint a kéve sunyít, vagy parancsot követ.” De ez nem mentség arra, hogy a magyar a legsúlyosabb történelmi bűnökért sem érez egy szikrányi lelkiismeret-furdalást, hogy mindent másra hárít, hogy mindig másra mutogat, hogy boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni. Hogy se tanulni, se dolgozni nem tud és nem akar, csak irigyelni, és ha módja van, legyilkolni azt, aki munkával, tanulással, innovációval viszi valamire. Ma már a második világháború borzalmaiért, a holokausztért egyedül a magyar a felelős, mert a magyar nép az (a német néppel ellentétben), amelyik se be nem vallotta, meg nem gyónta a bűneit, se töredelmes bűnbánatot nem tanúsított, se meg nem fogadta, hogy soha többé, se bűnbocsánatért nem esdekelt. Így aztán nem is kapott soha föloldozást!
Pár napra rá közleményt adott ki, amelyben azt írta: „az Amerikai Népszavához írt publicisztikámban szereplő mondatot: „A magyar genetikusan alattvaló” – ezúttal helyreigazítom. Helyesen ilyen mondat nincs. Örömmel értesültem, hogy a holokauszttal kapcsolatban az elmaradt bocsánatkérés ügyében helyreigazítottak mások. Ezzel az ügyet lezártam.”
A teljes szöveg itt olvasható.
Nem sajnálom Kertész távozását, nem érzem úgy, hogy ártatlan hős, akit a terror elűzött hazájából. Kertész kevés munkával is sokat tett azért, hogy leértékelődjenek, hogy nevetség tárgyává váljanak olyan baloldali értékek, amelyek számomra nagyon-nagyon fontosak. Öntött egy kis olajat a szélsőjobb tüzére, adott egy kis muníciót a gyűlölködőknek, a baloldali értékeket elutasítóknak, majd vette a kabátját és elballagott, titokban, sajtóközleménnyel, hiszen hogyan is maradhatna tovább? E lángoktól ölelt kis országban, aminek határain belül ő is hősiesen játszadozhatott a gyufával.
A másik dolog, ami beugrik, hogy a hiteltelen jobboldalnál egy valami van, ami számomra kiábrándítóbb: a hiteltelen bal. Ha kiüresítik, kiforgatják, kelléknek, olcsó retorikai fogásnak használják azokat az értékeket, amik hiteles jelenléte komoly változásokat eredményezhetne. De amíg jó üzlet ezekre az értékekre hivatkozni, miért is merülne fel, hogy lehetne ezt másképp is? Ez pedig óriási kár, mert nagy szükség lenne a hiteles baloldalra, de félek, kevés lenne az átfedés azokkal, akik ma így próbálják eladni magukat.
Ha hozzánk és Yoda mesterhez hasonlóan te is úgy érzed, hogy komoly zavar van itthon az Erőben, hogy ideje lenne, ha végre rólunk, egyszerű polgárokról is szólna ez az ország, ha bontás helyett építkezés kezdődne, akkor csatlakozz hozzánk a fészbukon! Klikk: Az amerikai fiú a fészbukon
Ha tetszett a bejegyzés, megköszönjük, ha ajánlod ismerőseidnek!
upgrade: mielőtt valaki rosszul érteni akármelyik létező vagy nem létező oldalról, soha nem egy esetleg jogos kritikával van bajom, az építő kritikáknak mindig megvan a helyük, pontosabban meg kellene, hogy legyen a helyük. A vállalhatatlan jelzőkkel, a kollektív bűnösség emlegetésével, azonban soha senkitől nem elfogadható. A megalázás, a fenyegetés, a bántalmazás szintén elfogadhatatlan bárki is gyakorolja bárkivel is szemben. Ennyi.
Mi is ez Az amerikai fiú? Néhány kölyök története a '80-as évekből folytatásokban... Szóval nindzsák és dobócsillagok, cowboyok és igazi western, úttörők, bicajok, krinolin és irodalom, némi mágikus realizmus meg egy kondér málnaszörp (klikk)... Az egykori szocreál, vöröscsillagos vidéki Magyarország. Meg persze vélemények és álhírek, időnként.
FONTOS: Ha van valami, amit szívesen megosztanátok velünk, akkor azt elküldhetitek erre a címre: azamerikaifiu@gmail.com
