Az amerikai fiú

Blogunkon Az amerikai fiú című regény részleteit, véleményeket és álhíreket olvashattok.Itt találkozik a '80-as évek csukamájolaj-ízű valósága paranormális mindennapjaink részleteivel. A fejlécben szereplő kép Jan Erik Paulsen munkája.

Eddigi látogatóink száma

Csatlakozz hozzánk a fészbukon!

Sorok Között

Nincs megjeleníthető elem

Figyelj csak, ez érdekes!

1986, Para a négy fal között V. fejezet 1. rész

2012.10.24. 19:30 Herkules Irma

liger.jpgKrétát enni? Tökre jó. Sós meleg vizet inni? Tökre jó. Betegnek lenni? Tökre jó. Főleg, ha nem akarok töridogára tanulni. De miért is akarnék, ha a felnőtteket úgyis csak az a sok hülye évszám érdekli, arra viszont a rosseb se kíváncsi, milyen klassz kis lovagi páncélokat, harci méneket meg kőhajítókat tud rajzolni az ember.

 Az amerikai fiú című regény részletekben

V. fejezet 1. rész

Klafa befeküdni néhány órára egy kád hideg vízbe, aztán meg otthon maradni lázasan, mikor nincs semmi kedvem felelni oroszból, hogy a mocsok ellenségeim legnagyobb örömére megint jól összeszidhasson az Irina, hogy még a Fortocskával se megyek semmire, mert hiába szép a kiejtésem, hiába beszélek dallamosan, mégiscsak nyilvánvaló: semmit nem értek az egészből, fogalmam sincs róla, hogy mi lett a Krásznájá Sápocskával, csak bemagoltam a leckémet.

láz.jpgBecsszóra, néha szívesen, sőt boldogan iszom szóda helyett tejjel a limonádét, mert egy rettenetes erejű és kiszámíthatatlan természetű hasmenés még mindig sokkal jobb, mint az, hogy újra kiröhögjenek tornaórán, zacskós tej.JPGmert csak négyszer tudom teljesen felhúzni magamat a rúdon, mert a féligek meg a háromnegyedek itt rohadtul nem adódnak össze.

Szóval betegnek lenni baró, ha az ember nem akar suliba menni, de baromira rossz, ha nem mehet, mikor kellene. Például, ha a suliban énekverseny van vagy az osztályt tanítás helyett busszal viszik gyárat látogatni. Egy kis láz? Egy kis hányinger? Nem probléma! De viszketni egy hétig, mellette meg majdnem meghalni a kíváncsiságtól meg a félelemtől, na, az már tutira nem annyira vicces.

Mert mi van, ha meglátott valaki, én meg még csak nem is tudok róla? És ha tényleg kiszúrtak, akkor mégis ki? Mert azért az tökre nem mindegy. Mert ha valami árulkodós szemét, aki rögtön leadja a drótot mindenkinek, akkor tökre végem van. De ha esetleg valami rendes fazon, aki azt mondja magában, hogy na, egyszer majd én is ilyen akarok lenni, mint ez a vagány srác, aki fényes nappal lyukasztja ki az ellenséges bicajok kerekeit, akkor azért nincs olyan nagy gond, persze csak akkor, ha véletlenül nem jár el a szája. De mi van, ha mégis? Akkor mindennek vége. Nincs több karácsony, több nyári szünet, sportnap vagy május elseje, foci délután, tejpor délelőtt. Szimplán konyec az életemnek...

Az amerikai fiú

folyt.köv.

Tetszett? Te is gondoltál rá, hogy cowboynak állj vagy szisszenés nélkül bírtad a rókabajuszt?Az előzményeket, a regény korábbi részeit itt találod.

Az amerikai fiút megtalálod a fészbukon is, klikk: Az amerikai fiú a fészbukon


Mi is ez Az amerikai fiú? Vélemények, álhírek meg persze néhány kölyök története a '80-as évekből folytatásokban (szóval nindzsák és dobócsillagok, cowboyok és igazi western, úttörők, bicajok, krinolin és irodalom, némi mágikus realizmus meg egy kondér málnaszörp... Az egykori szocreál, vöröscsillagos vidéki Magyarország.)

Szólj hozzá!

Címkék: amerika irodalom magyarország szocreál úttörő mágikus realizmus

A bejegyzés trackback címe:

https://azamerikaifiu.blog.hu/api/trackback/id/tr404726909

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása