Kevesebb, mint egy év van hátra a következő választásokig. Az ellenzék a kormányváltás illúziójában ringatja magát. Az amerikai fiú gyors esélylatolgatásba kezdett, hogy kiderítse, valós alternatíva-e, vagy csak elérhetetlen álomkép a jövő évi "trónfosztás".
VÉLEMÉNY
A bal oldal (és a szélsőjobb) az elvesztett választások óta a 2014-es revansról tud csak beszélni. Sajnos ennyiben ki is merül politikai aktivitásuk. Leszámítva néhány többé-kevésbé sikeres tüntetést, melyek mind csak pillanatnyi felvillanásnak bizonyultak a magyar politika amúgy korom sötét éjszakájában.
Több kormányváltásra készülő csoport is alakult 2010 óta, de sajnos ezek megjelenése inkább gátolja, mintsem elősegíti a hőn áhitott változást. Együtt, DK, Szolidalitás, PM, Kétfarkú Kutya és a már meglévő MSZP, LMP valamint a többiek által egységesen elutasított Jobbik. Csak kapásból 8 szervezet, melyek végső soron mind ugyan azt a célt tűzték ki. A felsorolt tömörülések szavazótábora bőven elég lenne egy azonnali kormányváltáshoz, azonban az összefogás sikerének esélye napról-napra csökken. Laikus (nem szakértő) választópolgárként tekintve a helyzetet azt kell hogy mondjam, jelenleg nem tudnék nyugodt szívvel egyik pártra sem voksolni! Mostanra már rég egy kész programmal kellene a kormányváltók miniszterelnök-jelöltjének járnia az országot! Ezzel szemben még az egységes jelölt állításáig sem jutottak el!
Azt látjuk csupán, hogy Bajnai Felcsútra szervez buszos kirándulást, míg Mesterázi és pártja a mai napig igazán még azt sem döntötte el, hogy hogyan is viszonyuljon a frissen alakult szervezetekhez. Először tudomást sem kivántak venni a potenciális szövetségesekről, abban a tévhitben ringatva magukat, hogy a párt, az MSZP rendelkezik akkora szavazóbázissal, olyan "hagyományokkal", melyek feljogosítják - talán a legöregebb jogán, más indok nem jut az eszembe -, hogy egy esetleges ellenzéki tömörülésben ők automatikusan a vezető szerepet kapják. Ez azonban távolról sincs így! Nagyon igaz az a megállapítás, miszerint a 2010-es kétharmadot nem a Fidesz-KDNP nyerte meg, hanem az MSZP vesztette el! A vereséggel odalett sok százezer szavazó bizalma, támogatasa is. A hatalmas bukta után a párt még mindig nem volt képes saját helyzetét reálisan felmérni, és alkalmazkodni a megváltozott erőviszonyokhoz.
Van még nekünk LMP-nk is, ami épp frakciókra hullva aprózza tovább amúgy sem túl jelentős szavazóbázisát. A DK-nak a mai napig nem sikerült bejegyeztetnie magát. A ketharmad jó érzékkel és szemérmetlenül használ ki minden lehetőséget ellenfelei maximális ellehetetlenítésére. Persze a párt(ok) regisztrációjának akadályozása csak öncélú izmozás, mert egy Demokratkus Koaliciónak Fletóval az élen maximum valamelyik párhuzamos univerzumban lehet reális esélye a 2014-es választasok minimális befolyásolására. A Kétfarkú Kutya hasonló akadályokba ütközött. Mondva csinált indokkal elmeszelték a párttá alakulási kérelmüket. Zárójelben nem árt megemlíteni, hogy a hozzájuk hasonló viccpártok azért okoztak már kínos meglepetést nyugati demokráciák választasain. Ennek ellenére is elég abszurd, hogy az "Örok élet, ingyen sör" szlogenre is megszólal a vészcsengő odafent az ügyeletes fejekben.
Végül nem hagyhatjuk ki a Jobbikot, mely dicső díszmagyar öntudatát oly sok helyen megtépázta az elmúlt 3 év. Zsidozó zsidó felmenőkkel bíró euroszkeptikus képviselő, ki EU-s pénzekkel próbál vesztegetni , "Pistának jó lesz" lista a fiatal aktivistákról, fényképsorozaton onanizáló szelíd motoros, és egy olyan ideológia a háttérben, amit a XXI. század Európájában a saját aktivistáikon kívül ember nem tudna magáévá tenni. Kilépni as Unióból, bevonulni Erdélybe, stb, stb... A párt által képviselt értékrend teljesen elszigeteli őket az együttműködés lehetőségétől a többiekkel. Ez azért különösen szomorú, mert a Jobbik amúgy egy jelentősnek mondható szeletet tudhat magáénak az ellenzéki tortából. A rájuk leadott szavazatok így sajnos pocsékba mennek, senki hasznát nem szolgálják. Szavazóbázisuk amúgy sem mondható túl stabilnak, mivel a Fidesz ügyesen asszimilálja programjába a Jobbik nyomdafestéket még épp eltűrő célkitűzéseit, ezzel is szavazókat lopva a jobb szélről. Elég csak a miniszterelnök Facebook oldalát megnézni. Némely zsidozó, komcsizó, libsiző hozzaszólóról nehéz eldönteni, hogy Jobbikos vagy Fideszes-e. A tény, hogy ezen kommentek (melyből nem egy, és nem is tíz található az említett oldalon) nem késztették az amúgy drákói szigorral ügyelő adminokat a máskor oly gyorsan kiosztásra kerülő tiltásra, szóval ez a tény bizony arra utal, hogy mégsem állnak túl messze a mérsékelten radikális nézetek a hivatalos "nemzeti" értékrendtől.
Ne felejtsük el a határon túli szavazókat sem! Ez nagyon homályos terület. Ahhoz azonban nem kell túl nagy jóstehetség, hogy előre lássuk, az MSZP-nek és esetleges koalíciós partnereinek nem terem majd túl sok babér a határokon túl. Emlékezzünk csak a 2004-es népszavazásra a kettős állampolgárságról! Nem volt az túl régen.
Ebben a bábeli zűrzavarban nincs nehéz dolga Selmeczi Gabriellának eldurrantani a jól begyakorolt "ők tették tönkre.." sablonokat, és a Szellemi Honvédőink is könnyen találnak néhány bértüntetők, hogy a halovány baloldali próbálkozásokat csírájába fojtsák. Minderről este a királyi Híradó vetít egy 5 perces alaposan megszerkesztett összeállítást, melyből talán csak a dátum lesz igaz. Nagy vonalakban ez a helyzet kevesebb, mint egy évvel a választások előtt. A fentiek ismeretében már könnyebben megérthető, hogy miként képes a kormánypárt arrogáns, öncélú, saját elveit következetese meghazuttoló lépései után még mindig diadalittasan békemenetelni a következő választási győzelem felé.
Bátran kijelenthetjük: a következő választást se a Fidesz fogja megnyerni, inkább a többiek fogják csúfosan elveszíteni saját tehetetlensegük, alkalmatlanságuk miatt!
P.W.
Ha tetszett a bejegyzés, megköszönjük, ha ajánlod ismerőseidnek!
Fontos: Ha van valami, amit szívesen megosztanátok velünk, akkor azt elküldhetitek erre a címre: azamerikaifiu@gmail.com
Mi is ez Az amerikai fiú? Néhány kölyök története a '80-as évekből folytatásokban... Szóval nindzsák és dobócsillagok, cowboyok és igazi western, úttörők, bicajok, krinolin és irodalom, némi mágikus realizmus meg egy kondér málnaszörp (klikk)... Az egykori szocreál, vöröscsillagos vidéki Magyarország. Meg persze vélemények és álhírek, időnként.