Mitől értékesebb egy egyház által végzett munka egy mezei civil, Istenre nem fókuszáló, tevékenységébe vallást nem belekeverő szervezet munkájánál? A hit, valamilyen istenkép különbbé, jobbá, támogatandóbbá teszi az egyiket a másiknál? Az egyenjogúságot féltők ezekre a kérdésekre idáig nem keresték a választ. Pedig ideje lenne. VÉLEMÉNY
A vallásszabadságot féltők hangja 2011. utolsó hónapjaiban jelentősen felerősödött, még olyan, magukat balosnak tartó orgánumok, szervezetek is felléptek a felekezetek megkülönböztetése ellen, akiknek a tagadáson kívül - saját bevallásuk szerint is - kevés közük van Istenhez. Üdvözölendő lenne, ha a hátrányos megkülönböztetés ügye tényleg mindenkinek ennyire fontos lenne Magyarországon. (Nemcsak pusztán alkalom a támadásra, komolyabb átgondolás, az ügy iránti elkötelezettség nélkül. Természetesen a FIDESZ és a KDNP egyáltalán nem válik védhetővé ettől.)
Ugyanakkor azt senki nem kezdte el fejtegetni, hogy egy vallási közösségnek miért járnak plusz jogok például az adózás területén egy nem vallási céllal létrehozott civil szervezettel szemben? Mitől támogatandóbb egy buddhista, egy keresztény, egy muszlim vagy egy zsidó egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó iskola például, mint egy ugyanazon feladatokat ellátó alapítvány vagy egyesület, amibe nem keverik bele Istent?
Sokan háborodtak fel azon (a hátrányos megkülönböztetés szempontjából természetesen jogosan), hogy micsoda diszkriminációt jelent, hogy az állam önhatalmúlag - persze háttéralkuk és politikai megfontolások alapján - decemberben úgy döntött, hogy 14 felekezetet továbbra is egyházként tart majd nyilván a későbbiekben, míg a többiek "sima" vallási egyesületként folytathatják tovább tevékenységüket. Ez a lista most újabb 18 taggal bővült, akik élvezhetik az egyházi jogállás előnyeit. A jóságos képviselők tegnap megjutalmazták őket. A kiválasztottak köre meglehetősen színes, egyértelmű, hogy nem ideológiai, vallási (ami persze még durvább lenne) elképzelések álltak a döntés hátterében. Így most van 32 kiválasztott és 66 kitaszított. Van, aki továbbra is kiváltságos lehet, van, aki nem. Ha így nézem teljesen jogos a felháborodás, Ez bizony megkülönböztetés.
A kérdés, ami számomra a legizgalmasabb - egyáltalán nem vagyok vallásellenes -, hogy nem úgy kellene-e inkább ragaszkodni az egyenlőséghez, hogy egyáltalán nem lennének egyházi kiváltságok, hanem ugyanazokkal a feltételekkel működhessenek vallási közösségek a XXI. században, mint bármely más civil szervezet? Nem ezt jelentené az állam és az egyház szétválasztása? Persze tudom, hogy nemzetközi nyomás, lobbi, bizonyos felekezetek komoly politikai befolyása, vélt vagy valós hatalma, hagyományok, nemzetközi szerződések stb., de akkor is. Egy közösség akkor igazi közösség, ha a tagjainak ér annyit, hogy ők maguk fenn- és el tudják tartani (ehhez vélhetően még Isten is ad támogatást, áldást, ha tényleg jó, amit tesznek, gondolom én), ne a hagyomány vagy az akármi miatt kapja a támogatást, emellett az állam természetesen ugyanolyan mértékben finanszírozza (ne jobban) azoknak a feladatoknak az ellátását, amit helyette végez az egyház, plusz támogatások nélkül. De minek dönteni a pénz élettelen monstrumokba vagy olyan szervezetekbe, amik társadalmi haszna közelít a nullához vagy csak kissé tér el attól? Hogy kire mi illik vagy nem illik, annak megítélése nem jogom, nem tisztem.
Sajnos sokszor úgy tűnt, hogy nem az egyenlőségért, hanem azokért a plusz jogokért ment a harc, amit az állam alapjába véve diszkriminatív módon osztogat, azonban sajnos ezzel a fajta hátrányos megkülönböztetésről nem esett szó. Számomra épp ezért volt szimpatikus a Keresztény Advent Közösség, aminek tagjai úgy döntöttek, hogy ebből a versenyből már nem kérnek, inkább egyesületként működnek tovább, mint hogy belemásszanak ebbe az egész átláthatatlan és zavaros bizniszbe. Ki tudja, talán Istennek sem volt kifogása a döntés ellen.
Ha hozzánk és Yoda mesterhez hasonlóan te is úgy érzed, hogy komoly zavar van itthon az Erőben, hogy ideje lenne, ha végre rólunk, mindnyájunkról szólna a politika, ha bontás helyett építkezés kezdődne, akkor csatlakozz hozzánk a fészbukon! Klikk: Az amerikai fiú a fészbukon
Tetszett a bejegyzés? Ajánld ismerőseidnek!
Mi is ez Az amerikai fiú? Néhány kölyök története a '80-as évekből folytatásokban... Szóval nindzsák és dobócsillagok, cowboyok és igazi western, úttörők, bicajok, krinolin és irodalom, némi mágikus realizmus meg egy kondér málnaszörp (klikk)... Az egykori szocreál, vöröscsillagos vidéki Magyarország. Meg persze vélemények és álhírek, időnként.
Mostantól Politikai Ateista is Az amerikai fiú csapatában! Írásait keressétek a Sorok között c. rovatban!
FONTOS: Ha esetleg van valami, amit szívesen megosztanátok velünk, akkor azt elküldhetitek erre a címre: azamerikaifiu@gmail.com
Az egyházi adókedvezményekről a teljesség igénye nélkül, nem részletezve az egyházfinanszírozás és az egyházi foglalkoztatási jogviszony részleteit
Teljes személyes illetékmentességben részesülnek (a társadalmi szervezetekhez
hasonlóan): az egyház, egyházak szövetsége, egyházi intézmény.
Az építményadó adó alól mentes az egyház tulajdonában álló építmény.
Az személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. sz. melléklete adómentes bevételnek minősít számos, kifejezetten egyházi tevékenységgel kapcsolatos juttatást, például az adományokat, a segélyeket, az ajándékokat etc.).
Az ÁFA rendszerében a közhasznú szervezetekhez hasonlóan az egyházak is jogosultak a közcélú adomány kedvezményére.
Speciális szabályok vannak az egyházak vállalkozási tevékenysége után fizetendı társasági adó és az osztalékadó megállapítására, a kedvezmények részben a közhasznú szervezetekkel megegyező módon illetik az egyházakat.
Az egyház tulajdonában lévő gépjárművek után nem kell fizetni gépjárműadót, amennyiben azt az egyház, egyházi karitatív szervezet kizárólag alapfeladatai ellátásához üzemeltet, ugyanez igaz a segélyszállítmányt szállító járművekre is.
Speciális számviteli szabályokat állapít meg az egyházak számára 218/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet az egyházi jogi személyek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól.
