É
n már belefáradtam, hogy rettegésben éljek, és még álmomban is csak azon rágódjak, hogy mi lesz majd, mikor hétfő reggel a suliba érek. De már nincs visszaút. Ha nem betegedtem volna meg, akkor talán még lett volna esélyem, de másként alakultak a dolgok. Mert ha még meg is szöknék, biztosan körözni kezdenének, sőt, talán még le is lőnének, nagymama pedig belehalna, mikor megmondanák neki, hogy az unokájából nemcsak pöttyös kutya lett, de még köztörvényes bűnöző is. Nem, betegen tutira nem menekülhetek, szóval vár rám az ítélet.
Az amerikai fiú V. fejezet 6. rész
Nemrég még tökre úgy gondoltam, hogy nálunk a faluban dögunalom az élet; az ember tavasszal, szinte már nem is emlékszik a szalmakalapgyári télapóünnepségre, a nyári úttörőtábor meg még annyira rohadtul, annyira elképzelhetetlenül messze van, ezen a két biztos ponton kívül piszkosul nincs más, csak a kétségbeesés, ami totál olyan, mint valami hideg, feneketlen tó, tele félelmetes szörnyetegekkel: tanárokkal, nyolcadikasokkal, feleltetésekkel. Én meg hiába próbálok teljes erőből úszni előre az időben, az én kutyaúszásomtól baromira nem csökken a távolság köztem és a túlpart között. Most már visszasírom azokat az átkozottul unalmas, fuldoklós perceket.
Bizony már aludni is csak alig tudok, és még az elmaradt leckék és Pityu levelei se jelentenek igazi vigaszt számomra, sőt még azok a klafa katonák sem, amiket még karácsonyra kaptam, és amiknek nemcsak a fejét, de még a kezét meg a lábát is lehet mozgatni. Ráadásul még nagymamával se tudtam beszélni erről az egészről, hogy legalább neki elmondhassam, mit érzek. Bármikor is próbálkoztam volna, ő folyton csak azt hajtogatta, ha unatkozom, akkor nézzem meg a polcon a vernegyulákat, de nem értette, hogy nekem nem az a bajom, hogy unatkozom, ráadásul meg semmi kedvem valami halott mandró dögunalmas könyveit nézegetni, miközben egyre közelebbinek érzem magamhoz a véget. Bárcsak jobban kigondoltam volna a merényletet. Bárcsak legalább még egyszer megnéztem volna, hogy tényleg eltüntettem-e az árulkodó nyomokat, mert ha csak egyetlen gombostűt is a helyszínen hagytam, akkor már simán megtalálhatják az ujjlenyomataimat.
Tetszett? Te is gondoltál rá, hogy cowboynak állj vagy szisszenés nélkül bírtad a rókabajuszt?A regény korábbi részeit itt találod.
Az amerikai fiút megtalálod a fészbukon is, klikk: Az amerikai fiú a fészbukon
Mi is ez Az amerikai fiú? Néhány kölyök története a '80-as évekből folytatásokban... Szóval nindzsák és dobócsillagok, cowboyok és igazi western, úttörők, bicajok, krinolin és irodalom, némi mágikus realizmus meg egy kondér málnaszörp... Az egykori szocreál, vöröscsillagos vidéki Magyarország. Meg persze vélemények és álhírek, időnként.
