Az amerikai fiú

Blogunkon Az amerikai fiú című regény részleteit, véleményeket és álhíreket olvashattok.Itt találkozik a '80-as évek csukamájolaj-ízű valósága paranormális mindennapjaink részleteivel. A fejlécben szereplő kép Jan Erik Paulsen munkája.

Eddigi látogatóink száma

Csatlakozz hozzánk a fészbukon!

Sorok Között

Nincs megjeleníthető elem

Figyelj csak, ez érdekes!

Mindennapi horror: Skalpolás az ABC-ben III. rész 3. fejezet (III/III?)

2012.01.26. 07:31 Herkules Irma

Frankón lehet, hogy egyszer majd le áldozik az én csillagom is. Hogy meghalok, hogy kinyírnak, hogy kilyukasztják a bőrömet, csak mert, mondjuk, valamikor régen véletlenül megszántam valami gonosztevőt, aki az életéért könyörgött. A végén az a rohadék majd tutira megáll fölöttem miközben fogatlan szájával nyálat fröcskölve röhög. De annyit azért elárulhatok, hogy az a szemét, engem legyőző hálátlan kutya se úszná meg szárazon a dolgot! Mert miután hasba lőne – állítólag ez a legfájdalmasabb dolog a világon, én azonban fel se szisszennék, sőt meg se érezném, úgy megedzene addigra az élet, meg a sok száztű, kézkicsavarás stb. a suliban meg tömegsport után –, olyasmi történne, amire soha nem számított! Az amerikai fiú III. fejezet 3. rész 

 

Szóval odaállna fölém, hogy jól kiröhögjön meg persze azért, hogy jól elvegye a varázsamulettemet, amit egyszer egy hatalmas indián törzsfőnök – a Dancs Vikinél legalább milliószor szebb! – lányától kaptam ajándékba szerelme zálogául, attól a lánytól, akit évekkel azelőtt ennek a fickónak a bandája rabolt el, de én kiszabadítottam, hiába voltak vagy ötvenen, én csak egyet hagytam futni közülük; csak mert megsajnáltam, bár úgy látszik: hiba volt, szóval rám vigyorogna a mocsok, de én még egy utolsó, végső erőfeszítéssel ráemelném a coltom; aztán tfffú!

Az arcából persze csak keveset látnék, mert direkt úgy állna, hogy a háta mögül tűzzön a lenyugvó Nap, de a hangját, a hangját azt megismerném: annak az ABC-ben dolgozó tuskó Komár Gézának a hangja lenne, aki kedden alaptalanul meggyanúsított, hogy melbakockát loptam a boltból, de bocsánatot azt már nem kért, miután kipakoltatta velem az összes zsebemet! Biztosan mindenki azt hitte rólam, hogy tényleg elraktam valamit, én meg nem tehettem ellene semmit sem! Ő meg csak annyit mondott utána foghegyről:

– Nem kell úgy mellre szívni, kis szaros! Utána meg elégedetten, már-már gyönyörködve nézte, ahogy a számba harapok.

– Csúzli? Csapágygolyók? Tubák? Taknyos ruhazsebkendő? Ezek közül melyik van innen, a ti tanyasi közértetekből, bunkókám? – törte meg a csendet váratlanul egy mennydörgő hang, ugyanis Feri ordított rá magából kikelve abban a pillanatban, ahogy szélvészként beszáguldott a boltba, s ennek a nagydarab, ostoba, rosszindulatú hegyomlásnak elakadtak a szavai. Aztán a Feri – mint a villám – előrántotta a tomahawkját az övéből, s egy ügyes dobással beleállított a Géza feje mellett a falba, s azt mondta neki, hogy kivágja a nyelvét közben pedig még meg is skalpolja – ami pedig egyszerre tökre nem könnyű –, ha még egyszer be mer szólni nekem.

Szóval legyen elég neki annyi, hogy az egyik zsíros fülét levágta a tomahawk, tovább már ne keresse magának a bajt! Ja, és ezután, egészen haláláig minden áldott reggel tíz zacskó tejport kell a kezembe nyomnia, hogy soha ne feledje el; kivel hogyan beszélhet!
– Érted? Nem hét, nem nyolc! Tíz!

A Géza meg rögtön könyörgőre fogta, és megígért neki mindent, miközben fehér köpenye alól kivillanó Tisza tornacsukáját sebesen terjedő, sárga tócsa kezdte körülölelni, és az a melák úgy remegett, mintha csak hitlerszalonnából lenne…

Na jó, tomahawk nem volt. Meg fenyegetőzés se, sőt be se vizelt az a rohadék Géza. Sajna igazából semmi sem történt, csak álltam mozdulatlanul hosszú percekig, mint valami hülye, aztán csigalassúsággal hazavánszorogtam, közben meg végig azon járt az eszem, hogy milyen jó is lenne meghalni. Pedig tényleg jól beszólhatott volna neki a Feri, ha ott van. Ha ott lehetett volna, hogy megvédje a haverját. De a Feri már nincs sehol, nem megy sehova. És már tudom, hogy nemcsak magamért, hanem miatta is új életet kell kezdenem, hogy méltó lehessek az emlékéhez... folyt.köv.

Tetszett? Te is gondoltál rá, hogy cowboynak állj vagy szisszenés nélkül bírtad a rókabajuszt? Akkor csatlakozz hozzánk a fészbukon! Klikk: Az amerikai fiú a fészbukon

  A regény korábbi részeit itt találod.


Mi is ez Az amerikai fiú? Néhány kölyök története a '80-as évekből folytatásokban... Szóval nindzsák és dobócsillagok, cowboyok és igazi western, úttörők, bicajok, krinolin és irodalom, némi mágikus realizmus meg egy kondér málnaszörp... Az egykori szocreál, vöröscsillagos vidéki Magyarország. Meg persze vélemények és álhírek, időnként. Mostantól Politikai Ateista is Az amerikai fiú csapatában! Írásait keressétek a Sorok között c. rovatban!

 

Szólj hozzá!

Címkék: amerika indián western irodalom magyarország összeesküvés vidék szocreál vadnyugat mágikus realizmus

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása