Az amerikai fiú

Blogunkon Az amerikai fiú című regény részleteit, véleményeket és álhíreket olvashattok.Itt találkozik a '80-as évek csukamájolaj-ízű valósága paranormális mindennapjaink részleteivel. A fejlécben szereplő kép Jan Erik Paulsen munkája.

Eddigi látogatóink száma

Csatlakozz hozzánk a fészbukon!

Sorok Között

Nincs megjeleníthető elem

Figyelj csak, ez érdekes!

Az ország, aminek "A strici" a hőse

2012.01.19. 01:44 Herkules Irma

Nem gondoltuk, hogy így lesz, de megtörtént, megkaptuk első olvasói levelünket, melyben a kétségtelenül elmeháborodott, ám ennek ellenére szimpatikus (és nem utolsó sorban erős, pszicho-cyberpunkos (van ilyen?) prózában nyomuló) Nemes András azt követeli tőlünk, hogy osszuk meg a világgal, mit is gondol hősünk Dopemanről. Megtesszük. Ennyi. Olvassátok! Ti írtátok

Mikor Dopeman munkásságával először találkoztam, nyakig voltam a hiphopban, és szétirritált, hogy egy ilyen magyar senkiházi próbál Eazy-e-szerű magaslatokba törni, sőt, kitalálta magáról, hogy ő az igazi (nem, nem az Original), hanem az „Igazi” gengszter. Nekem a Public Enemy volt a hiphop, meg a Wu-Tang, meg persze a House Of Pain, Cypress Hill-féle ivós-szívós-bulizós hangulat. 

Nos, fiatal voltam, de öntudatos.

Később jött a Beastie Boys, aztán ismerkedtem ilyenekkel, hogy Das Fx, meg Pharcyde, meg bekerült a képbe egy ős-hiphop banda, a Led Zeppelin. Zenei ízlésfejlődésemben Dope továbbra sem játszott meghatározó szerepet.
Aztán.
Nem állítom, hogy nulla-huszonnény Pityinger László bömböl itthon, de be kell látnom, hogy a fickó több, mint okos: egy igazi agytröszt.
• Csinál videókat berúgva szórakozóhelyen: vicces.
• Csinál olyan videoklipet, ami nagyjából minden lehetséges orgánumot megmozgat: ügyes.
• Részt vesz, szerepet vállal kényes társadalmi kérdések megvitatásában, sőt, elmegy helyekre, hogy megjelenésével üzenjen és segítsen: tiszteletre méltó.
• Kitalált egy olyan kinyilatkoztatási formát (dopemantvblog) ami külsőségeiben és megvalósításában abszolút egyedülálló itthon: zseniális+tiszteletre méltó.
• Láthatsz marhapörkölt fölött megvitatott Kína-Magyarország barátkozást bíráló videót, láthatod, ahogy a jobb-és baloldal tulajdonképpeni azonosságáról beszél, láthatod, ahogy gyúr, vagy ahogy kislányával (Fannival) pötyög a stúdióban. Láthatod pisálni. Láthatod, ahogy Vonnegut-ot idéz.
Nos, kérem: a csávó a szólásszabadság szinonimája. Nem kell vele egyetérteni, sokszor nem is lehet (például sokszor támadja a melegfelvonulást, szíve joga, gondolom tojást dobálni azért nem ment ki). DE.
Ma, kicsi, de annál butább országunkban örülni kell a hangjának. Kulturáltabb országokban van ilyen hangból száz, lehet köztük válogatni. Nálunk ő van.
Kell ennél jobb film?
Szerző: Nemes András
Ha hozzánk és Yoda mesterhez hasonlóan te is úgy érzed, hogy komoly zavar van az Erőben, hogy ideje lenne, ha végre rólunk, mindnyájunkról szólna a politika, akkor csatlakozz hozzánk a fészbukon! Klikk: Az amerikai fiú a fészbukon

Mi is ez Az amerikai fiú? Néhány kölyök története a '80-as évekből folytatásokban... Szóval nindzsák és dobócsillagok, cowboyok és igazi western, úttörők, bicajok, krinolin és irodalom, némi mágikus realizmus meg egy kondér málnaszörp (klikk)... Az egykori szocreál, vöröscsillagos vidéki Magyarország. Meg persze vélemények és álhírek, időnként.
Mostantól Politikai Ateista is Az amerikai fiú csapatában! Írásait keressétekSorok között c. rovatban!

 

Szólj hozzá!

Címkék: magyarország dopeman

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása