Ha a FIDESZ miután mindent szétvert és idővel majd távozásra kényszerül, emelt fővel már aligha teheti. A párt korábbi pozitív megítélése, olyan drámai módon zuhant az elmúlt hetekben, hogy nehéz elképzelni, hogy sokan maradjanak még, akikben szövetségesekre lelhetnek a jövőben. Izgalmas kérdés, vajon a párt vezetésében elgondolkodnak-e azon, hogy mivel tették magukat mindenki ellenségévé? Marad az önsajnálat és "a mindenki más hülye" vagy felmerül az is, hogy a FIDESZ vezetése és kormánya kúrta el? VÉLEMÉNY
A párhuzamos valóságokban élő, fanatikus pártszimpatizánsok ezrei, tízezrei (százezrei?) egy darabig még biztosan kitartanak a szervezet és annak vezetése mellett, viszi őket előre saját pártjukba, előljáróikba vetett (vak) hitük. Ezek a rajongók és a pártvezetés az ellenzéki pártok komolyabb összefogásával kapcsolatos félelmeinek (lásd pl. LMP problémái) esetleges fogyatkozása, könnyen hozzásegítheti a pártvezetést ahhoz, hogy egy darabig még elkerülhessék a szembesülést saját siralmas állapotukkal.
Egyszer azonban remélhetőleg eljön az a pillanat, amikor kénytelenek lesznek felismerni, korántsem csak külső támadások áldozatai, a hazát saját életük árán a gonosztól védelmező mártírok, sokkal inkább a saját erejüket túlbecsülő, ellenfeleiket pedig nem eléggé komolyan vevő, immár legfeljebb félprofik. Akiknek saját hibás döntéseik, gazdasági koncepciójuk mellett, legalább annyira, sőt vélhetően még inkább, saját rossz retorikájuk, gőgjük és pökhendiségük, okozza a vesztüket.
Az az arrogancia, gúny és cinizmus, amiről ellenzéki párt frakciójaként még úgy érezhették (szerintem maximálisan tévesen), hogy megengedhető, sőt egyértelműen szimpatikus lehet a meglehetősen béna Gyurcsány-kormánnyal elégedetlen választok jelentős részének, jelenlegi pozíciójukban már elfogadhatatlan. Bár korábban is ciki volt ez a stílus, kormánypártként egyenesen öngyilkosság. Elsőre talán érthetetlennek tűnik, hogy azok alatt az évek alatt, amíg az MSZP-SZDSZ duo bénázásában gyönyörködtek növekvő elégedettséggel, miért nem jutott idejük konkrét szakértők bevonásával, érdemi konzultációkra alapozott programok létrehozására. A válasz valójában tragikus egyszerű, nem abból akartak kormányzati pozícióban megélni, amit ők tudnak, hanem egyszerűen úgy gondolták, elődeik annyira bénák voltak, hogy ők egy ilyen bukta után, legrosszabb napjaikban is jobbat tudnak produkálni. Megengedhetetlenül elbízták magukat.
Furcsa dolog, de véleményem szerint a FIDESZ-től való elfordulás elsődlegesen nem hibás gazdaságpolitikájuknak köszönhető. Inkább annak, ahogy a parlamenti 2/3tól még inkább felfuvalkodva mindenki másra néztük. Tapasztalatból tudhatjuk, hogy Magyarországon az utóbbi két évtizedben nem volt olyan vacak kormány, amelyiknek ne tudtak volna megbocsátani a választók, miután leváltásuk után, egy másik rossz került a helyükre. A választók ugyanis hajlamosak arra, hogy elfelejtsék a pártok korábbi viselt dolgait. Ezért lehetnek relatíve szép számmal szavazói még ma is a meglehetősen szürke, arctalan MSZP-nek. Azonban a FIDESZ-nek sikerült olyan nagy felfordulást és megosztottságot kiváltania az elmúlt közel két évben, amihez hasonlóra nem igen emlékezhetünk. Egyértelmű persze, hogy a jelenlegi helyzet kialakulásához számos, a FIDESZ-től független dolog is hozzájárult, azonban az makacs ragaszkodás, amivel saját vélt igazukhoz és felsőbbrendűségükhöz viszonyultak, végképp elszigetelte őket mindenkitől.
A FIDESZ szemellenzősségére kevés mentség van. Sokan gondolták róluk, hogy majd ők rendbe teszik a gazdaságot, de a párt szempontjából még ennek elmaradása se lett volna akkora kudarc, mint amit megosztó politikájukkal a magyar közvélemény alakulásában elértek. Az, hogy átlátszó és álszent retorika mellett kifejezetten a gazdagabbak érdekeit tartották szem előtt, vélhetően nehezen megbocsátható a növekvő szegényebb rétegek körében. Ahogyan az is, hogy kizárólag a társadalom egyes általuk kiválasztott csoportjait igyekeztek, gyakran a többiek kárára, helyzetbe hozni, illetve, hogy alig akadt olyan kormányzati döntés, melynek során legalább próbáltak volna úgy tenni, mintha érdekelné őket a saját véleményükön kívül más is. Aztán, mikor már egyre több jel utalt rá, hogy nem jönnek be a számításaik, hogy megkezdődött a nagy kiábrándulási hullám, csak büszkén meneteltek tovább, erőtlen kísérletekkel törekedve arra, hogy belátás helyett, sikerként kommunikálják kudarcaikat, amihez a FIDESZ-szolgálativá változtatott közszolgálati média teljes arzenálja is kevésnek bizonyult. Bizony, lesajnáltak mindenkit, aki akár barátilag, akár nem, de figyelmeztetni akarta őket.
Kétségtelen, hogy az ország és annak lakossága mellett, magának a FIDESZ-nek ártott a leginkább a parlamenti 2/3. A FIDESZ profiljában sok éve meghatározó tényező a párt felsőbbrendűségébe vetett hit. A FIDESZ legyőzhetetlenségének víziója akkor kezdett menthetetlenül gyengülni, mikor az IMF és az EU akaratával szemben meghunyászkodásra kényszerült (azért persze ne gondoljuk, hogy az IMF és a FIDESZ harca a jó és a rossz küzdelme, az IMF sem a jótékonyságról, hanem a pénzpiaci érdekekről szól, a hitelnek pedig, ha jelenleg muszáj is élni vele, kétségtelenül kemény ára lesz, nemcsak a kormányra, de a lakosságra nézve is), ami a sokáig tartó keménykedés után meglehetősen látványosra sikerül. Mindezt tetézi, hogy a FIDESZ ellenzékben egy, a maihoz gazdaságilag hasonló helyzetben (gyenge Forint, magas benzinárak, borzalmas foglalkoztatottsági adatok), milyen tanácsokkal látta el a regnáló kormányt, illetve firtatta felelősségüket - ami a Youtube-on számos videón meg is nézhető - mára kényelmetlen videó fellelhető -, mindez most visszahull rájuk. Persze erről egyelőre még próbálnak tudomást se venni.
A FIDESZ ott szúrta el leginkább, hogy "ellenfeleit" lenézte, saját erejét pedig túlbecsülte, így akkor sem volt képes mások szavára figyelni vagy konszenzust keresni, amikor az egyetlen ésszerű út a párbeszéd lehetett volna. Bajnai esetleges miniszterelnökké válásánál nagyobb pofont elképzelni sem lehet a számukra. Ha az az ember kerül Orbán Viktor helyére, akit mosolyogva és röhögcsélve libatolvajoztak le, akire nevetve lehetett rágágogni, akkor lesz mit emésztenie a pártnak, azt az üzenetet hordozza, hogy politikai ellenfeleik, illetve az őket szavazataikkal felhatalmazó választók még az általuk (FIDESZ-KDNP) maximálisan megvetett személyt is alkalmasabbnak találtak a vezetésre, mint a jelenlegit. Hogy egy ekkora pofon okozta sokk milyen változásokkal járhatna a párt élete szempontjából? Azt nehéz megválaszolni. Hogy hozhatna-e megújulást az egykor haladónak, lendületesnek és progresszívnek számító rendszerváltópárt számára? A válasz - sajnos - valószínűleg a nem, vélhetően maradna a valóság masszív tagadása. A FIDESZ vezetése és tagságának jelentős hányada annyira nárcisztikussá vált, annyira mélyen beleásta magát saját magán valóságába, hogy már aligha venné észre, hogy változásra, valódi megújulásra van szüksége. Maradna a sebnyalogatás, az önsajnálat, a meg nem értett zsenik, az igazi hazafiak és keresztények tragikusan kiürült szerepe.
A bibliaolvasás sokat lendíthetne a FIDESZ vezetőin, megtudhatnák, hogy melyek azok a jellemvonások, amelyekkel egy hívő embernek - a Biblia szerint - rendelkeznie kell. Hogy a gőg, az arrogancia a legkevésbé sem tartozik közéjük. Aztán elő lehetne venni a tükröt, hogy megláthassák, milyen is a valódi kép. Hogy az önvizsgálat után mit mutatna a mérleg? Félek nagyon-nagyon keveset, de az ezzel való szembesülés lehetne az új kezdet. És ha legalább részben és látszólag hoznák az általuk írt szerep vonásait, már lehetne kezdeni velük valamit.
Pedig összességében - nem a cinizmus szól belőlem - kár ezért az egykor szép reményekkel induló pártért, azért, hogy ez lett belőle. Kevesebb önteltséggel és több, a magyar állampolgárokra, politikai ellenfeleikre, a külföldre fordított figyelemmel valószínűleg sokkal többre mehettek volna, még hasonló rossz gazdasági intézkedések mellett is. Azonban az eddigi arroganciáért cserébe mindenki kétszer annyit fog tőlük követelni. És jaj annak a FIDESZ-nek, amit már egyedül csak Csurka véd meg.
Ha hozzánk és Yoda mesterhez hasonlóan te is úgy érzed, hogy komoly zavar van az Erőben, hogy ideje lenne, ha végre rólunk, mindnyájunkról szólna a politika, akkor csatlakozz hozzánk a fészbukon! Klikk: Az amerikai fiú a fészbukon
Mi is ez Az amerikai fiú? Néhány kölyök története a '80-as évekből folytatásokban... Szóval nindzsák és dobócsillagok, cowboyok és igazi western, úttörők, bicajok, krinolin és irodalom, némi mágikus realizmus meg egy kondér málnaszörp (klikk)... Az egykori szocreál, vöröscsillagos vidéki Magyarország. Meg persze vélemények és álhírek, időnként.
Mostantól Politikai Ateista is Az amerikai fiú csapatában! Írásait keressétek a Sorok között c. rovatban!
