Az amerikai fiú

Blogunkon Az amerikai fiú című regény részleteit, véleményeket és álhíreket olvashattok.Itt találkozik a '80-as évek csukamájolaj-ízű valósága paranormális mindennapjaink részleteivel. A fejlécben szereplő kép Jan Erik Paulsen munkája.

Eddigi látogatóink száma

Csatlakozz hozzánk a fészbukon!

Figyelj csak, ez érdekes!

Brutál újévi fogadalom: Új életet kezdeni még hatodikosként sem késő! (Az amerikai fiú III. fejezet 1. rész)

2012.01.05. 07:45 Herkules Irma

Mostanában rosszul mennek a dolgok. Ebből a bénázásból pedig már nagyon elegem van. Elég volt, hogy folyton piszkálnak valamiért az iskolában, hol az népdaléneklésért, hol meg azért, mert fociba mindig csőrözök vagy mellérúgok a kapunak, bár nagymama azt mondja, oda se figyeljek rájuk, mert ezek még akkor is ágyba fognak vizelni, amikor én már rég megkaptam a tévészerelő bizonyítványomat meg pluszba mellé még az érettségit is.

Az amerikai fiúi III. fejezet 1. rész

 

Ideje lenne végre új életet kezdeni. Újat, méghozzá olyat, amiben nincs helye a gyengeségnek. Szerintem hatodikosként még rohadtul nem késő az ilyesmi, persze világgá menni ennyi idősen már tök ciki, nem léphet meg az ember csak úgy titokban a vándorcirkusszal vagy ilyesmi, de valamit azért csak ki tudok majd találni, ha meg esetleg mégse, akkor is tartozom annyival a Ferinek, hogy legalább megpróbálom. De hogy a fenébe kell elkezdeni az ilyesmit?

Na, először is most ünnepélyesen elhatározom: többet nem köszönök előre a nyolcadikosoknak.

Eldöntöttem.
Nem és kész.
Beszólnak? Nem érdekel.
Megvernek? Nem érdekel.
Újra megvernek? Kit érdekel?
Én mostantólkemény leszek, mint a guruló kő!

Régebben nekünk, az amerikai fiú haverjainak még előre is köszöntek a suliban. Most meg csak röhögnek rajtam a nagyok, ha jajgatni kezdek a tornaöltözőben, mert nem bírom ki a rókabajuszt tömegsport után, vagy azért, mert bőgni kezdek a méregtől, ha az iskola kapujánál belerúgnak a nejlonszatyromba, amibe a suliba behozott cserepes virágot cipelném haza. Gúnyolódnak, pedig ez rohadtul nem olyan, mint amikor a lányok bőgnek, de hiába is magyaráznám nekik: nem fogná fel egyik sem. Seggfejek.

Szóval eldöntöttem: végre új életet kezdek. Még akkor is, ha jól tudom: az ilyesmi nem könnyű. Sőt! Simán megeshet, hogy a végén majd totál magamra maradok. Talán elhagynak a legjobb barátaim is! Esetleg meghalnak még fiatalon, mert nem bírják az új életemmel járó balhékat, mondjuk, ők isszák meg a mérgezett kólaszörpöt, amit nekem szántak, valami. De akkor is: muszáj. Mennem kell; már nincs visszaút. folyt.köv.

 Tetszett? Akkor kövesd a történetet a fészbukon is!: Klikk: Az amerikai fiú a fészbukon

Mi is ez Az amerikai fiú? Néhány kölyök története a '80-as évekből folytatásokban... Szóval nindzsák és dobócsillagok, cowboyok és igazi western, úttörők, bicajok, krinolin és irodalom, némi mágikus realizmus meg egy kondér málnaszörp... Az egykori szocreál, vöröscsillagos vidéki Magyarország. Meg persze vélemények és álhírek, időnként.

Ha Az amerikai fiú c. regény előző részét is elolvasnád, akkor ez a te linked, ha inkább az elején kezdenéd, akkor klikk ide!

Szólj hozzá!

Címkék: vidék szocreál úttörő mágikus realizmus gojko mitic

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.