A Hazatérés templomában (Budapest,  Szabadság tér) vasárnap szobrot avattak, Horthy Miklós szobrát. A rendezvény szervezése leginkább a Jobbikhoz köthető. A helyszín a Magyarországi Református Egyházhoz. Számos református hívő áll értetlenül előtte, hogy az egyház miért nem zárkózik el határozottan Hegedűs Loránték sok éve tartó ámokfutásától. A rendezvényen Horthy személyét és munkásságát éltetők és antifasiszta tüntetők is megjelentek. Az index beszámolójából és videójából valamennyire képet kaphat az ember a kormányzóval kapcsolatos határozottan különböző véleményekről. Amik szobrot állítanak, azok véleménye egyértelműnek tűnik, mi azonban most közöljük az ellentüntetés szónokának, Magyar Fruzsinának a beszédét.

Hogy a programot mennyire legitimizálta a kormányoldal, természetesen lehet vita tárgya, ezzel kapcsolatban biztosan megosztott a lakosság, a szónok ezzel szemben meglehetősen határozott álláspontot képvisel, szerinte egyértelmű, hogy a jelenlegi kormányzat a Horthy kormányzat szellemi örököse. De következzen az ígért beszéd:  

(Mécs Imre fotója)

VÉLEMÉNY

"Kedves Barátaim, kedves Egybegyűltek! Azért jöttünk ide egy-egy szál virággal, hogy megemlékezzünk a Horthy korszak áldozatairól, halottainkról. A keleti frontra kivitt katonákról, a holokauszt áldozatairól. És azért ide jöttünk, mert itt, a szomszédos templomban avatják a szobrát annak, aki legfelsőbb szinten, államfőként felelős volt mindezekért: a fronton és a lágerekben elpusztított több százezer ember haláláért.

Annak a kormányzónak a szobrát avatják itt, aki a helyén maradt az 1944 márciusi német megszállás után, aki kinevezte a Sztójay-kormányt, benne a deportálásokban kulcsszerepet játszó hírhedt belügyi államtitkárokat, legitimálta működésüket. És ezzel maga is részt vett a zsidóság deportálásában, és kiszolgálta a hitleri akaratot Magyarországon. Rövid idő alatt mintegy félmillió embertársunkat gyűjtötte össze és szállította ki brutális körülmények között itthonról az a kormány, amelyet a kormányzó legitimizált, akinek a szobrát most avatják odabenn a templomban. Annak a szobrát, aki működtette a gyilkos gépezetet. Mert az aztán működött, nem volt abban hiba!

Ne mondja senki, hogy Horthy nem tudta, hogy miről szólnak a német táborok! Történelmi tény, hogy tudta nagyon jól. Előtte is hosszú éveken keresztül a zsidó-törvényeket államfőként ő szentesítette! És történészek azt is megállapították,  tudott arról, hogy a bevagonírozott embereket haláltáborokba viszik! Közös fényképek Hitlerrel! Mit gondolnak azok, akik tagadják Horthy felelősségét, miről társalogtak autózás közben? Most már biztosan tudjuk, hogy Horthy megígérte Hitlernek, hogy folytatja a deportálásokat. Ne jöjjön senki azzal, hogy később  leállította! Nem neki köszönhető, hogy a vidéki zsidóság totális kiirtása után a budapesti zsidóság „csak” kisebb mértékben pusztult el. A nemzetközi nyomásnak volt köszönhető! Édesanyám kétszer menekült meg többed magával a gettóból illetve a Duna partról: hatalmas szerencsének köszönhetően. Nem annak a személynek köszönhetően, akinek ott bent szobrot avat a jelenlegi kormányzat.

Deportálják Károlyi Mihály szobrát, az alsó rakpartra űzik József Attila szobrát, antiszemita megnyilvánulások szabadon hangozhatnak el a parlamentben, betiltott fasiszta alakulatok szabadon létezhetnek, masírozhatnak, félelmet kelthetnek szabadon, sőt újabbak alakulhatnak hatósági bejegyzéssel, etnikai, rasszista megnyilvánulások kormányszinten valamint egyes bíróságokon zöld utat kapnak – ezek mind  a fasiszta ideológia hűséges megnyilvánulásai. A gépezet most is működik, a nagy machinátornak nincs más dolga most sem, mint szemlélni az általa működtetett gépezet engedelmes csattogását. Nem győzzük hangsúlyozni egyre többen, hogy a fasizmus nem a vagonokkal kezdődik – az már a vége.

Utcákat-tereket elnevezni Horthyról és korszakának képviselőiről, szobrot állítani nekik, az ország szimbolikus főterét és az emlékezetet átrendezni a gyilkos ideológia üdvözítéseként – amellett, hogy cinikus - megengedhetetlen és életveszélyes. Azt mutatja, hogy a jelenlegi kormányzat az antiszemita és tegyük hozzá a rasszista ideológiát nemcsak elfogadottá, de példává, sőt kötelezővé is teszi.

Emlékezzünk az áldozatokra. Idézzük fel arcukat, tekintetüket, mosolyukat, integetésüket, ölelésüket. Nekik is tartozunk azzal, hogy végre szembenézünk a múltunkkal! Az utolsó órában vagyunk! Ne hagyjuk, hogy megmérgezzék gyermekeinket felelőtlen percemberkék a hatalommániás fővezér kénye-kedve és ideológiája szerint. Ne hagyjuk, hogy átírják a történelmünket, ne hagyjuk, hogy átírják és eggyé olvasszák a tankönyveket!

Lépjünk túl végre a jus murmurandis keretein, a morgás jogán. Emeljük fel szavunkat, de előbb a fejünket. Egyenesedjünk ki, és mondjuk, hogy elég volt! Elég volt! És ha már ezt ki tudjuk mondani, akkor itt ne álljunk meg, menjünk tovább. Minden fórumon (a nyilvánosság előtt, a bíróságokon) bármilyen lehetetlen, mert egyre inkább az, szerezzünk érvényt az alapvető emberi jogoknak, az emberi értékeknek!

Ez a kormány ellopta a megélhetésünket, ellopta a jövőnket, és ellopja a múltunkat is – és egy olyan múltat hoz vissza, egy olyan ideológiát, amely csak a múlt tanulságául lehetne jelen, és nem valóságosan, nem államideológiaként.

Nem felejtünk. Ígérjük meg, hogy nem felejtünk, és nem hagyjuk, hogy az a szörnyű múlt jelenünkké váljon.

Helyezzük el az emlékezés virágait, és ne felejtsünk."

A beszédet követően elhangzott József Attila Világosítsd föl című verse, aminél keményebb vers kevés akad a magyar költészetben, jó lenne, ha nem lenne semmiféle aktualitása a félelmetes soroknak... 

Világosítsd föl gyermeked:
a haramiák emberek;
a boszorkák - kofák, kasok.
(Csahos kutyák nem farkasok!)
Vagy alkudoznak, vagy bölcselnek,
de mind-mind pénzre vált reményt;
ki szenet árul, ki szerelmet,
ki pedig ilyen költeményt.

És vigasztald meg, ha vigasz
a gyermeknek, hogy így igaz.
Talán dünnyögj egy új mesét,
fasiszta kommunizmusét -
mivelhogy rend kell a világba, 
a rend pedig arravaló,
hogy ne legyen a gyerek hiába
s ne legyen szabad, ami jó.

S ha száját tátja a gyerek
és fölnéz rád, vagy pityereg -
ne dőlj be néki, el ne hidd,
hogy elkábítják elveid!
Nézz a furfangos csecsemőre:
bömböl, hogy szánassa magát,
de míg mosolyog az emlőre,
növeszti körmét és fogát.

1936. okt.

Magyar Fruzsina: dramaturg, forgatókönyvíró, számos cikk szerzője. 1977-ben Pécsett kezdte pályafutását, majd egy évig Kecskeméten dolgozott. 1979–től 1984-ig a szolnoki Szigligeti Színháznál dolgozott mint dramaturg, ezután politikai okokból öt évig nélkülözték, majd a Nemzeti Színházhoz került. Később a József Attila Színháznál, a Thália Színháznál, majd hosszú ideig a Budapesti Kamaraszínháznál dolgozott. Dramaturgiai munkáiban megnyilvánul a pontos kidolgozottság és a szakmai hozzáértés. OKJ-s animációs képzésben tanít.

Forrás: wikipedia

Úgy érzed, hogy Magyarországon komoly zavar van az erőben? Csatlakozz hozzánk a (klikk) fészbukon, ha az gondolod, ideje lenne, ha végre rólunk, egyszerű polgárokról is szólna ez az ország, ha bontás helyett végre építkezés kezdődne!

Ha tetszett a bejegyzés, megköszönjük, ha ajánlod ismerőseidnek!

Fontos: Ha van valami, amit szívesen megosztanátok velünk, akkor azt elküldhetitek erre a címre: azamerikaifiu@gmail.com

Mi is ez Az amerikai fiú? Néhány kölyök története a '80-as évekből folytatásokban... Szóval nindzsák és dobócsillagok, cowboyok és igazi western, úttörők, bicajok, krinolin és irodalom, némi mágikus realizmus meg egy kondér málnaszörp (klikk)... Az egykori szocreál, vöröscsillagos vidéki Magyarország. Meg persze vélemények és álhírek, időnként.