A Dohánykereskedelmi Zrt felhívást tett közzé, melyben boldog trafik nyertesek történeteit várja! Egy ilyen sztori valami szerencsés véletlen folytán Az amerikai fiú blog postaládájában landolt. Nem habozunk közzétenni! Íme:
ELFOGTUNK EGY LEVELET
"Tisztelt Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zéerté!
Boldogan ragadtam tollat, amikor a felhívásukat olvastam, melyben sikeres trafik nyerteseket kérnek történetük megírására! Engem (név nem publikus) hívnak, és én nyertem meg a falunk Nemzeti Dohányboltjának üzemeltetési jogát! Még most is alig hiszem el! Csak két éve érettségiztem, és eddig az önkormányzatnál kellett dolgoznom, de most végre a saját szerencsém kovácsa lehetek!
A történetem úgy kezdődik, hogy édesapám unszolására pályázatot adtam be trafik üzemeltetésére. Nem sokat konyítok a pályázatokhoz, de Ö nagyon sokat segített! Ez úton is külön köszönöm Neki a támogatását! Egyébként ő a falu polgármestere! Nagyon büszke rá az egész család! Még a parlamentben is felszólalt kétszer! Láttuk a TV-ben, és fel is vettük videóra! Apa akkora ember, hogy Orbán Viktorral is rendszeresen találkozik a pártrendezvényeken! Hát igen, az én Apukám!
Szóval miután beadtuk a pályázatot nagyon izgultam! Apa megnyugtatott! Azt mondta, megtesz mindent az egyetlen lányáért! Így is lett. Valami Isteni szerencse folytán ők bírálták el a beérkezett anyagokat, és azt mondta, hogy messze az enyém volt a legjobb! Nagyon büszke voltam akkor magamra! AZ ENYÉM VOLT A LEGJOBB! 
Pedig pályázott a boltos Szabó néni is (őt amúgy se szeretjük, mert a választások előtt nem engedte, hogy apu kirakja a boltban a plakátját), és az öreg újságos. Róla azt mondta apu, hogy pár éven belül úgyis meghal, mert már elmúlt 70. Kár lenne egy húsz évre szóló szerződést kötni vele! Szóval én nyertem meg az egyetlen bolt üzemeltetési jogát! A boldogságom még nagyobb lett, amikor a képviselő urak megszavazták a 10%-os árrést! Csak képzeljék el! Talán jövőre egy saját nyaralásra is el tudok már menni valami szép helyre! Eddig mindig a család fizette a vakációt. Csupa unalmas helyen jártunk. Az a tervem, hogy jövőre elmegyek Ibizára! Sok jó pasi, buli! :) Annyira boldog vagyok!
Amúgy sok fejtöréssel is jár ám a dohánybolt nyitása, de tudom, hogy menni fog! Azon gondolkodtam, hogy jégkrémet nem fogok árulni, mert arra ott a Family Frost, meg amúgy is jönne nyáron az a sok idegesítő gyerek. Viszont lottó és sorsjegy tuti lesz! Apa amúgy is mondta, hogy be kell záratni a helyi lottózót, mert életveszélyes az épület! Pár hete vették észre! Még szerencse hogy kiderült! Képzeljék el, ha ráomlik valakire! Szörnyű még belegondolni is! Az újságos meg azt mondta, hogy ha cigit nem árulhat, akkor nem fog megélni, így inkább ő is bezár! Így az újságoknak is helyet kell majd szorítanom az én új boltocskámban! Annyi a tennivaló, és tele vagyok lelkesedéssel! Jó tudni, hogy olyan országban élek, ahol az álmok ilyen könnyen megvalósulhatnak! Amúgy is fejlődik az egész falu! Mióta apa a polgármester, még az utcánk is újra lett aszfaltozva! Igaz csak ez az egy, de ez legalább szép lett és kimegy egész a főútig!
Remélem, sok hasonló boldog levelet kapnak még! Biztos rengeteg elégedett ember ír majd önöknek! Én titokban írtam az enyémet, mert meglepetésnek szánom apának! Lássa, milyen ügyes és talpraesett lányt nevelt!
Sok puszit küldök tisztelettel:
Egy elégedett nyertes"
P.W.
Ha tetszett a bejegyzés, megköszönjük, ha ajánlod ismerőseidnek!
Fontos: Ha van valami, amit szívesen megosztanátok velünk, akkor azt elküldhetitek erre a címre: azamerikaifiu@gmail.com
Mi is ez Az amerikai fiú? Néhány kölyök története a '80-as évekből folytatásokban... Szóval nindzsák és dobócsillagok, cowboyok és igazi western, úttörők, bicajok, krinolin és irodalom, némi mágikus realizmus meg egy kondér málnaszörp (klikk)... Az egykori szocreál, vöröscsillagos vidéki Magyarország. Meg persze vélemények és álhírek, időnként.
