Az amerikai fiú

Blogunkon Az amerikai fiú című regény részleteit, véleményeket és álhíreket olvashattok.Itt találkozik a '80-as évek csukamájolaj-ízű valósága paranormális mindennapjaink részleteivel. A fejlécben szereplő kép Jan Erik Paulsen munkája.

Eddigi látogatóink száma

Csatlakozz hozzánk a fészbukon!

Sorok Között

Nincs megjeleníthető elem

Figyelj csak, ez érdekes!

Meghalni becsülettel? Ilyen is van. (III. fejezet 2. rész)

2012.01.13. 11:34 Herkules Irma

Persze világos: egy napon majd az én kalandom is véget ér, mert azért frankón nem könnyű dolog valóban szabadon élni még egyedül sem, előbb vagy utóbb, de megkopnak majd a reflexeim, s akkor biztosan jön majd valaki, aki még nálam is gyorsabban húzza meg a ravaszt. Az lenne a legbaróbb, ha kint a sivatagban érne utol a halál. Egyedül a lovam lenne mellettem azon az utolsó éjszakán, aztán persze ő is beadná a kulcsot.

Az amerikai fiú III. fejezet 2. rész

 

Hogyan is tudna a gazdája nélkül élni, akivel olyan jó barátok voltak sok-sok éven át? Harcostársak, akik soha nem csapták be, soha nem röhögték ki, soha nem hagyták cserben a másikat. Na meg persze nem írtak szerelmes levelet a másik nevébe a Dancs Vikinek, ahogy az a rohadt Sanya csinálta velem a múlt héten. Szemétláda! Örök harag!

A magányos hős, csak így emlegetnének halálom után, s egy kereszt állna a sírom fölött, a bezárt homokdomb mellett, ahová régebben annyiszor kitekertünk krosszozni délutánonként, mikor még haverok voltunk, én meg a Sanya. Nem is, inkább még messzebb temetnének el, a falu határán lévő szennyvízteleptől is jó nyíllövésnyire, a kis erdő fele. A Dancs Viki meg minden áldott este kijönne a sírhoz, hogy ott bőgjön, míg csak rá nem köszönt az új nap. De hiába átkozná magát szüntelenül, amiért nem járt velem annak idején, mikor még esélye lett volna rá, a lelke már soha nem találna békét. Ráadásul még a szél is mindig a szennyvíztelep felől fújna, s minden ruhája magába szívná azt az eszméletlen bűzt, amitől nincs ember, aki egy órán belül ki ne dobná a taccsot. És hogy miért nem járt velem? Csak mert magasabb volt nálam egy fejjel? Hát ha kicsit is figyelt volna bioszon, akkor biztosan tudta volna, hogy a fiúk később érnek… Én ezek után már fix, hogy nem adnék neki ötöst évvégén, ússzon csak el a kitűnője, megérdemli, annyi szent! A Kucsa tanárbá pofájáról meg egyszerűen egyik napról a másikra lesülne a bőr, hogy egy ilyen fickóval, mint amilyen én voltam, újra csináltatta a periszkópot annak idején, csak, mert még a beadás előtt fekete filccel rárajzoltam egy koponyát két keresztbe tett lábszárcsonttal. Szóval a Kucsa kinyuvadna a saját kicsinyességétől, mint valami dög nagy béka, ha ugyan a varangyokkal előfordulhat egyáltalán ilyesmi.

Tetszett? Csatlakozz! Kövess bennünket a fészbukon is!: Klikk: Az amerikai fiú a fészbukon

Ha Az amerikai fiú c. regény előző részét is elolvasnád, akkor ez a te linked.Ha inkább az elején kezdenéd, akkor klikk ide!


Mi is ez Az amerikai fiú? Néhány kölyök története a '80-as évekből folytatásokban... Szóval nindzsák és dobócsillagok, cowboyok és igazi western, úttörők, bicajok, krinolin és irodalom, némi mágikus realizmus meg egy kondér málnaszörp... Az egykori szocreál, vöröscsillagos vidéki Magyarország. Meg persze vélemények és álhírek, időnként. Mostantól Politikai Ateista is Az amerikai fiú csapatában! Írásait keressétek a Sorok között c. rovatban!

Szólj hozzá!

Címkék: irodalom magyarország összeesküvés szocializmus vidék szocreál úttörő mágikus realizmus

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása