Januárban aztán egyszer csak kiderült, hogy Feri is halhatatlan, mint a Konor Meklód, akit pár hete náluk láttunk videón. Mesélte, hogy nemrég észrevette, frankón nem öregszik. Csak úgy egyszerűen nem, és kész. Na persze nem mintha odalent nem volna valami rendben, vagy ilyesmi. Inkább úgy, hogy amíg mások amilyen ügyesek hatodikosnak, olyan ügyesek lesznek később is, onnan nekik már nincs előre, onnan már csak lefelé visz az útjuk, legfeljebb technikailag lehet csiszolni rajtuk egy keveset, hogy úgy tűnjön mintha, de az meg már szart se ér, szóval nála egész máshogy történnek a dolgok; napról napra egyre több dologra képes. Ráadásul, ha meg pölö megvágja a kezét késsel, miközben Tóth Karcsival nyílvesszőket faragnak lenn a nádasnál, hogy majd Medmartigen és Viló oldalán harcba szállhassanak a gonosz Bavmorda ellen, akkor nem kell bekötöznie, néhány perc alatt magától is begyógyul a sebe.
Az amerikai fiú I. fejezet harmadik rész
Meg is mutatná nekünk, hogy megy ez, de egyfelől heg nélkül gyógyul be a vágás, így aztán nincs mit megmutatni, másfelől meg – aztán közel hajolt hozzánk, hogy halkan megsúgja – soha nem lehet tudni, hogy kik figyelik az embert. Így mi is jobban tesszük, ha résen leszünk ezután, mert egyetlen halandó sincs biztonságban, aki vele haverkodik!
Attól a naptól kezdve néhány hónapig gondosan jegyzeteltünk is, nemsokára már minden füzetünk hátulja hemzsegett a számtalan gyanús dologról készült beszámolótól, én pedig még a szolfézsfüzetemet se kíméltem. Aztán mikor március első hétfőjén elárulta, hogy másnap éjfélkor fel kell másznia a kultúrház tetejére, tudtuk, hogy valami nagy eseménynek nézünk elébe.
A folytatásért klikk ide!